Dunaújváros ismertető, turisztikai információk Dunaújvárosról, dunaújvárosi képek, galéria | Dunaújváros.ÚtiSúgó.hu


Dunaújváros

ismertető, Dunaújvárosi képek, galéria



Gondtalan nyár

Nyári vakáció ajánlatok 2018. - Pontkedvezménnyel!

Lajvér Piknik

A borterasz különleges borkóstoló élménnyel és színvonalas programmal vár 2018. június 2-án, Szálkán, a Lajvér Borbirtokon, a Szekszárdi borvidék szívében.
1 2 3 4


Dunaújváros

Dunaújváros a Mezőföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán, a Pentelei-löszparton terül el, Budapestről 67 km-re. A főváros felől a 6-os főközlekedési úton és vasúton, Székesfehérvár felől a 62-es autóúton közelíthető meg. A 150 m tengerszint feletti magasságban települt várost keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. Lakossága 49 ezer fő.

Dunaújváros a Mezőföld délkeleti szélén található, a Duna jobb oldalán. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen helyezkedik el Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti.

Az Óvárostól délre épült fel az 1950-es években – Dunapentele közigazgatási területén, külterületén – a magasan az Óváros fölé emelkedő Pentelei-fennsíkon az úgynevezett Újváros („az első szocialista város”), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet képeztek.

A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a várostól. A város a tengerszinttől 116 m feletti magasságban fekszik, keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.

Látnivalói közül kiemelkedik a Ráctemplom, az Óvárosi római katolikus templom, az Evangélikus templom, a Református templom, a Dunai Vasmű Ipartörténeti kiállítása, Duna-parti Nemzetközi Acélszobor Park, Római kőtár és a Romkert, a Kovácsmúzeum, a Móder Zenélő Szoborpark, és városszerte a védett egyedi fák, fasorok.

Természeti értékei között találjuk a Szalki-szigetet, a Baracsi úti Arborétumot, a Duna-parti gyurgyalag telepet és a Duna-partot. A gyógyulni vágyók figyelmébe ajánljuk az Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központot.

A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elődje) Szent Pantaleon apátság védőszentje után kapta a nevét.

A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A 17. században a törökök palánkvárat építettek a falu (mezőváros) magját jelentő Rácdombon. A török uralom alóli felszabadulás után – több Duna menti településhez hasonlóan – a magyar lakosságot rácok váltották fel.

A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott „jóságos” V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot adott Pentelének.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt. A kiegyezést követő közigazgatási változások során 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentősebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. A település másik – itt született – híres személyisége: Pentelei Molnár János festőművész.

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.

Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar–jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a mezőföldi plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város – akkori nevén Sztálinváros – építése.

1956. október 24-től forradalmi hangulat uralkodott a városban. Az ezutáni konszolidációs időszak mérföldköve, hogy a város neve – 1961-től – Dunaújváros. A Sztálin vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr Zrt., legújabban pedig ISD Dunaferr Zrt.

A vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében, és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.

Települések Dunaújváros közvetlen közelében

Települések Dunaújváros környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu